A magyar mérnöktársadalom mindig előkelő helyet foglalt el nem csak európai, világviszonylatban is. Kevés olyan területe van a mérnöki szakmának, ahol mérnökeink ne alkottak volna valami újszerűt.
Riportalanyunk, dr. Petre András jelenleg is tevékenyen részt vesz az EU-Solar Zrt. munkájában, tervezőként. Villamosmérnökként végzett 1966-ban. Az első nagy teljesítményű Si diódák, diesel-hidraulikus vasúti mozdonyok, villamosenergia rendszerünk integrálásának, digitális számítógépek üzembe helyezésének, a villamosenergia-ipar műszaki-ügyviteli rendszerek kialakításának, a magyar villamosenergia rendszer kényszerű idegen tulajdonba adásának fontos szereplője, számos magyar és külföldi szervezetnek tagja /IEEE, New York Academy of Sciences, MEE, MMK, Számítógéptudományi Társaság, Közgazdaságtudományi Társaság/.
Arról kérdezzük, hogyan kapcsolódtak be újfent a magyar mérnökök az Európai Unió mérnöktársadalmának vérkeringésébe. Hogyan kapta meg az elsők között a kitüntető EUR ING címet, mit is jelent euromérnöknek lenni.
A Budapesti Műszaki Egyetem rektori dísztermében ünnepi keretek között megtartott ülésen a 67 kiemelt mérnök szakmai ismerete és gyakorlata, mérnöki alkotásaik, elismerése által a magyar mérnöktársadalom, a magyar mérnökoktatás nyerte el méltó helyét az Európai Unió társult országaiban és világszerte.
Ma a felsőoktatási intézményeinkben diplomát szerzők számára egyértelmű, hogy megszerzett tudásukkal, okleveleik birtokában, bárhol Európában alkalmazzák őket, hiszen a magyar diploma egyenértékű bármely külföldivel.
Korábban, az “rendszerváltás” előtt, hosszú évtizedekig a Magyarországon szerzett mérnöki diplomát csakis különbözeti vizsgák letétele után nosztrifikálták/honosították másutt. 1992. február 19. fordulópontot jelentett, amikor a FEANI-t (European Federation of National Engineering Association) alapító országok képviselői a 67 magyar mérnöknek átnyújtották Párizsban elbírált pályázatukat, akik ezzel együtt nevük előtt jelölhetik az EUR ING címet.
Mi is a FEANI, miért fontos, hogy egy mérnök az EUR ING címmel rendelkezzék?
A FEANI a Nemzeti Mérnöki Egyesületek Szövetsége, amelyhez napjainkig 32 európai ország csatlakozott. A szervezetet több mint 350 – az adott országban elismert mérnöki szakmát képviselő – nemzeti mérnöki szövetséget fog össze. Napjainkban a FEANI több mint hatmillió EUR ING címet viselő, professzionális mérnök érdekeit képviseli Európában.
A nemzetközi szervezetet 1951-ben – néhány évvel a második világháború befejezése után – francia és német mérnökök egy csoportja alapította meg. Úgy gondolták, hogy a közös tevékenységi és technológiai területükön át vezet az út a korábbi ellenfelek közötti kapcsolatok kiépítéséhez és az európai társadalom békés fejlődésének elindításához, továbbfejlesztéséhez.
Hét európai ország (Ausztria, Svájc, Németország, Franciaország, Olaszország és Luxemburg) azonnal csatlakozott a kezdeményezéshez, Magyarországot pedig huszonegyedikként ismerték el 1992-ben FEANI-tagnak.
A párizsi székhelyű nemzetközi szövetség Főtitkársága 1997 vége óta Brüsszelben tevékenykedik.
A FEANI a Mérnöki Szervezetek Világszövetségének (WFEO) alapító tagja. Sok más szervezettel együttműködik, amelyek mérnök-technológiai és műszaki oktatással foglalkoznak. Kontinensünkön az Európai Bizottság a FEANI-t mint a mérnöki szakma magas szintű hivatalos képviselőjét ismeri el. A szövetség az UNESCO, az UNIDO és az Európa Tanács állandó konzultációs státusszal rendelkező partnere.
Hogyan kapcsolódik a FEANI a nemzeti mérnöki szervezetekhez?
Az európai országok mérnöki szervezeteinek, kamaráinak jellegzetessége, hogy alulról szerveződnek, így jóformán nincs semmilyen biztosíték az egységes szemléletű működésre, azonos szakmák tudásbázisának összekapcsolására, integrálására. A FEANI ezt a problémát képes orvosolni azzal, hogy egységesíti a tudásbázist, és iránymutatást ad az általános követelményekkel kapcsolatban.
A FEANI alaptörekvése, hogy hangsúlyozottan egységesen képviselje a mérnöki szakmát Európában, folyamatosan fejlessze és erősítse a mérnökök szakmai identitását, elkötelezettségét.
A mérnöki szervezetek ajánlásával a FFEANI Magyar Nemzeti Bizottsága Titkársága dönt az EUR ING cím használatáról.
Mit jelent pontosan az euromérnöki cím?
Az euromérnöki diplomát 1989-ben vezette be a FEANI. A cím a sikeres minősítést követően lehetővé teszi a tagországok között a szabad munkaerő- és tudásáramlást. A „határok nélküli diploma” lényege, hogy az 1993 után újra egységesülő Európában a mérnöktársadalom olyan dokumentummal rendelkezzen, amely az egész kontinensen hitelt érdemlően bizonyítja szakmai felkészültségét.
1992-ben, az első magyarországi euromérnöki diplomaosztó időpontjában Európában már közel 11 ezer mérnök rendelkezett ezzel a címmel.
Tiszteletbeli címet kapott Pungor Ernő akadémikus, az MTA rendes tagja, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot vezető tárca nélküli miniszter és Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszter.
A felavatottak között olyan szakemberek voltak még mint dr. Lenkei Péter a Pollack Mihály Műszaki Főiskola egykori főigazgatója és dr. Petre András okleveles villamosmérnök, euro-manager, a közgazdaság-tudományok doktora.
Miért nem vállaltak/vállalhattak külföldön munkát mérnökeink 1992-ig?
A politikai rendszerből fakadóan korlátozott volt a munkaerő szabad áramlása. A magyar mérnökök többnyire csak a keleti blokk országaiban tudtak munkát vállalni, és azt is többnyire meghívásos alapon. Komoly gondot okozott az is, hogy az országok oktatási tematikája és követelményrendszere nem volt egységes. Az adott országban megszerzett mérnöki diplomával volt lehetőség a külföldi munkavállalásra is, azonban az idegen országban csak beosztott mérnökként alkalmazták a munkavállalót mindaddig, míg el nem végzett egy kiegészítő vizsgát. A diplomák honosításának alapvető akadálya volt az is, hogy még az azonos határral rendelkező szomszédos országok sem ismerték egymás oktatási rendszerének működését.
Milyen előzményei voltak Magyarországon a címek kioszthatóságának?
A FEANI a diplomaosztót megelőzően 3 éven át vizsgálta a magyar műszaki felsőoktatást, és csak ezek után döntöttek úgy, hogy a hazai szakemberek érdemesek lehetnek az euromérnöki cím viselésére. A szervezet megvizsgálta a magyar műszaki felsőoktatási rendszert, szúrópróbaszerűen meglátogatták a budapesti, a győri és a veszprémi felsőoktatási intézményeket. A többi mérnökképző főiskolának és egyetemnek a tanterveit, a oktatási tematikáját és a zárthelyi dolgozatainak tartalmát tekintették át. Ezek alapján a FEANI egy listát készített a hazai műszaki felsőoktatás intézményeiről, amelyek megfeleltek a szigorú nemzetközi követelmény rendszernek.
Köztük szerepelt a pécsi Pollack Mihály Műszaki főiskola is, a mai PTE MIK. (Ma már minden állami felsőoktatási intézmény a Tudás-Adatbázis része.)
Kik jutottak ezekhez a diplomákhoz, mi volt az előfeltétele az oklevelek megszerzésének?
A FEANI két szekcióra osztotta a mérnököket. Az elsőbe az elméleti, a másodikba pedig a gyakorlati szakemberek tartoztak.
Az első csoporttal szemben támasztott elvárás korábban a középiskolai bizonyítvány és legalább 4 éves, egyetemi szintű tanulmányok megléte, valamint 1-2 éves szakmai gyakorlat volt.
A gyakorlati szakemberek esetében pedig középiskolai bizonyítványt, 3 éves műszaki főiskolai szintű tanulmányt és 3-4 éves gyakorlati időt kívántak meg.
Az általánosan elfogadott elvárás pedig az, hogy a szakember rendelkezzen egy, a minősített felsőoktatási intézményekben szerzett diplomával, valamint a képzésnek és a gyakorlati időnek együtt megközelítőleg 7 évnek kellett lennie.
Az 1992-ben kiosztott címeket a mérnökök például csak abban az esetben kaphatták meg, ha tevékenységük során az ipar számára is jelentős szakértői munkát végeztek. A FEANI csak annak a szakembernek adományozott euromérnöki címet, akit országának
Nemzeti Bizottsága erre előterjesztett. Oklevelet továbbá csak az kaphatott, aki anyanyelvén kívül egy világnyelvet (angol, német, francia) magas, a szakmagyakorlásához szükséges szinten beszélt.
Az aspiránsoknak mérnöki fogadalmat kellett tenni, hogy mindenkor betartják a FEANI magatartáskódexét.
Hogy tartja nyilván a FEANI a minősített intézményeket?
A szervezet tartja fenn az Európai Mérnöki Oktatási Adatbázist (EEED), amely felsorolja a FEANI-n belül képviselt európai mérnöki felsőoktatási intézményeket és azok mérnöki programjait, amelyek megfelelnek a szervezet által előírt EUR ING cím megszerzéséhez.
A FEANI titkársága rendszeresen frissíti és karbantartja az adatbázist. Az partnerségre lépni kívánó intézmények programjait az érintett nemzeti tagok benyújtják a FEANI EEED-be történő felvételre, melyet megvizsgál az EMC (Európai Megfigyelő Bizottság) a már teljes jogosultságú tagok javaslatai alapján. A FEANI EEED így hiteles információforrás a nemzetközi mérnöki oktatási rendszert és oktatási intézményeiket illetően. Az EEED-t legfőképpen az európai ipar használja keresztellenőrzésére. Emellett az EUR ING-jelöltek a címre történő jelentkezés előtt állásfoglalást kérhetnek az illetékes Nemzeti Monitoring Bizottságtól, hogy az általuk elvégzett iskolát, tanfolyamot a FEANI elismeri-e.
Miért is volt különleges az 1992-es euromérnöki diplomaosztó?
Először is azért volt kiemelten fontos az 1992. február 19-i átadó, mert a volt szocialista országok közül elsőként magyar mérnökök kaphatták meg a címet. Ezáltal pedig nemzetközileg is elismertté vált a magyarországi műszaki felsőoktatás.
Mely magyarországi szervezetek és hogyan működtek közre az euromérnöki címek kiosztásában?
A FEANI Magyar Tagozatának tagja az MTESZ, a Mérnök Akadémia, a Mérnök Kamara, a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetsége, a Gépipari Tudományos Egyesület, a Közlekedéstudományi Egyesület, a Magyar Kémikusok Egyesülete és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület.
A felsorolt szervezetek fizetik a tagdíjat, melynek köszönhetően évente 100 magyar mérnök veheti át az euromérnöki diplomát. Ezek az egyesületek kaptak lehetőséget arra, hogy tagjaik közül az arra érdemeseknek, akik a feltételeknek megfeleltek pályázhassanak EUR ING cím elnyerésére. A pályázatokat a FEANI Párizsi székhelyén bírálták el, és a FEANI elnöke adományozta és titkára jegyezte be az adatbázisba.
Jelenleg is van mód a cím elnyerésére. Az igénybejelentő jelentkezési laphoz szükséges csatolni a kétnyelvű szakmai önéletrajzot, a pályázó bizonyítványainak másolatát és egy színes fényképet.
Végezetül összegezve a fent bemutatottakat kijelenthetjük, hogy rendkívül fontos mérföldkövet jelentett az 1992-es diplomaosztó a hazai mérnök társadalom életében. Egy korszak zárult le és egy új nyílt meg azzal, hogy a hazai műszaki felsőoktatásban végzettek tudását Európa szerte elismerték, ezzel is minősítve az oktatási rendszer megfelelő működését és a szakemberek tudását.
