Ebben a cikkünkben a napelemek és a napelemes rendszerek méretéről, illetve teljesítményéről, valamint a tervezés fontosságáról esik szó. Sokan nem igazán látják át az összefüggéseket, és az interneten keringő nem megbízható információkra alapozottan vásárolnak és telepíttetnek fotovoltaikus rendszert házukra. Most abban próbálunk segíteni, hogy átfogó ismereteket adjunk át az olvasó számára ezzel a témakörrel kapcsolatban.
A NAPELEM MÉRETE ÉS A NAPELEMES RENDSZER MÉRETÉNEK ÉS TELJESÍTMÉNYÉNEK JELENTŐSÉGE
Azért, hogy a napelemek területén tisztán lássunk nélkülözhetetlen, hogy tisztában legyünk azzal, mit értünk a napelem mérete és kimeneti teljesítménye alatt. Bár van összefüggés is a két mutató között mégis mást ért a szakma a két fogalom alatt.
A napelem méretének esetében a panelek mérhető megjelenését értjük, ami elsősorban az alkalmazott gyártási technológiától és a modulon elhelyezkedő cellák számától függ. A leggyakrabban előforduló napelem méret a 990 x 1650 x 35/40 mm (szélesség x magasság x vastagság), amely 60 cellát (10 sorban 6-6 darab) tartalmaz. Találkozhatunk ennél nagyobb panelokkal is, amelyeken több sorban (illetve oszlopban) helyezkednek el a cellák, így méretük is nagyobb. Hasonlóan gyakori napelemfajta a 72 cellás, ahol 12 soros elrendezésben találjuk a cellákat. Ennek mérete: 990 x 1980 x 35/40 mm. A napelem súlya cellaszámtól és a használt anyagoktól függően 17-26 kg között mozog.
A cellaszám növelése az egyik megoldása annak, hogy a gyártók a panelek teljesítményét is fokozzák, a másik eljárás a gyártási technológia fejlesztése. Ennek köszönhetően a korábbi évekre jellemző 280 Wp-es paneleket már felváltották a 345 Wp-es napelemek ugyanakkora méret mellett. Így fordulhat elő az, hogy hasonló méretű tetőfelületen, azonos panelszámmal eltérő teljesítményű rendszerek dolgoznak. A napelemes rendszerek méretezésénél éppen azért fontos a teljesítmény ismerete, hogy lehetőleg a legpontosabban becsülhető legyen a napelem rendszer termelése, ami optimális esetben megegyezik a háztartás fogyasztásával.
Ez a szaldó elszámolás esetében annyit jelent, hogy adott időszakban (borús téli hónapok alatt) előfordulhat, hogy a rendszer nem termel elegendő áramot, így az épület kénytelen a hálózatról is igénybe venni energiát. Ilyenkor termel alul a rendszer. A derűs tavaszi, nyári időszakokban pedig előfordul, hogy annyi energiát termel a napelemes rendszer, amennyit a háztartás az adott pillanatban nem tud felhasználni. Ilyenkor ez a többletenergia betermelődik a hálózatba. A hálózatról vételezett és betermelt energiát pedig az ad-vesz mérőóra követi. A szaldó lényege tehát a hálózatról felvett és betermelt energia közötti differenciának az elszámolása kilowattóra-kilowattóra alapon. Ahogy írtuk is, optimális esetben egy évre vetítve ez a két érték kiegyenlíti egymást, így a villanyszámla sem jelent többé kiadást. Nagyobb rendszert pedig csak abban az esetben érdemes telepíttetni, vagy bővítésre előkészíttetni, ha tudjuk, hogy a későbbiekben egy nagyobb fogyasztót (klíma, infrapanel stb.) fogunk az ingatlanban alkalmazni.
AZ ÁRAMFOGYASZTÁS ÉS A NAPELEMES RENDSZER MÉRETÉNEK MEGHATÁROZÁSA
A napelem méretezésének kiindulópontja az éves fogyasztás meghatározása. Ezt egyszerűen az összegyűjtött villanyszámlák elszámolásai alapján ki tudjuk számolni. Az összesített fogyasztás alapján már tudható, hogy mennyi energiát kell a napelemes rendszernek megtermelnie ahhoz, hogy elkerülhető legyen a számlák fizetése.
Magyarország kedvező helyzetben van a napsütéses órák számát tekintve, így rendkívül alkalmas terepe a napelemes rendszerek telepítésének. Általánosságban elmondható, hogy évente 1100-1200 kWh termelésre képes egy 1 kW teljesítményű rendszer. Hazánkban a háztartások esetében jellemző napelemes rendszer mérete 2,5 és 5,4 kW közé tehető. Fontos kiemelni, hogy minden ház esetén egyéni kalkulációt kell végezni az egyéb befolyásoló tényezők (tető kitettség, környezet, tetőtípus, dőlésszög stb.) miatt, de elmondható, hogy 1200 kWh fogyasztáshoz, 1 kW teljesítményű napelem szükséges. Vagyis ha háztartásunk éves szinten 6000 kWh elektromosságot használ fel, akkor azt egy 5 kW teljesítményű rendszer tudja megfelelően kielégíteni. Ismerve ezt a mértéket már egyszerűen kiszámolható, hogy napelem típushoz – annak névleges teljesítményéhez igazítottan – hány darab napelemre van szükségünk. Az 5 kW-os rendszer esetében, ha 280 Wp-es panelről beszélünk 18 darab (5,04 kWp), ha 345 Wp-esről, akkor 15 darab (5,175 kWp) napelemre lesz szükségünk.
A NAPELEM RENDSZER TERMELÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
A korábbi fejezetben már említettük, hogy több tényező is befolyásolja a napelemes rendszerek termelését. Ilyen tényező a napsütéses órák száma, ami az ország tájegységein eltérő, de 1700 és 2100 között mozog. Érthető okoknál fogva, minél többet süti a nap a napelemes rendszert, annál több energia termelésére képes.
A napelemes rendszer hatékony termelése érdekében viszont mi magunk is sokat tehetünk, ha odafigyelünk a telepítéskor. Az egyik ilyen befolyásoló tényező az optimális tájolás. Mivel Magyarország az északi félgömbön helyezkedik el, ezért a napelemes rendszereknél a déli tájolás lesz a legoptimálisabb, hiszen a nap látszólagos mozgása során szinte napkeltétől napnyugtáig kellő mennyiségű fényt tud bocsátani a napelemekre. Kevésbé ideális, de még mindig megfelelő termelést hoznak a keleti-nyugati, vagy délkelet és délnyugat irányba néző napelemek.
Szintén fontos szempont a panelek dőlésszöge. A napelemek esetében a termelékenység szempontjából az az ideális, ha a napsugarak merőlegesen, vagyis közel 90 fokban érik a paneleket. Mivel Magyarország az északi szélesség 47. fokán fekszik, így a napfény beesési szöge csak akkor lesz merőleges, ha a paneleket megdöntjük. Ferde tetős épületek esetében a kialakított 35-45 fokos dőlés pont ideális ehhez, lapos tetők esetében pedig speciális tartószerkezetekkel állítható be a megfelelő dőlésszög.
A napelemes rendszer érthető okokból kifolyólag annál több energiát tud termelni, minél több napelemből áll. Ennek pedig a hagyományos háztartási méretű kiserőművek (HMKE) esetében csak a tetőfelület nagysága és annak egyenletessége szabhat határt.
MEKKORA NAPELEMES RENDSZERRE VAN SZÜKSÉGEM? – A SZAKEMBER SEGÍT!
A napelemes rendszerek méretezését olyan szakemberekre kell bízni, akik hosszú évek, vagy akár évtizedek óta foglalkoznak ezeknek a berendezéseknek a tervezésével, telepítésével. A napelemes cégek és kivitelezők már olyan tudás birtokában vannak, amivel egyszerűen megtervezhető és kivitelezhető az adott ingatlanhoz és szükségletekhez méretezett napelemes rendszer.
Több napelemekkel foglalkozó cég is biztosít online kalkulációs lehetőséget, ahol megtudható, hogy nagyjából mekkora napelemes rendszerre lehet szüksége az ingatlantulajdonosnak, ugyanakkor ezek a rendszerek nem vesznek figyelembe számos olyan paramétert, amit egy helyszíni felméréssel ki lehet szűrni. Az olyan tereptárgyak, mint a szomszédos épület, kémény, villanypózna, fák stb. mind-mind módosítani tudnak a kalkulációban kiajánlott rendszer méretén, így a helyszínen derül ki, hogy valójában hány darab napelemre is van szükségünk. A szakemberek ráadásul alternatív megoldásokat is fel tudnak kínálni annak érdekében, hogy a tulajdonos elégedett lehessen. Így azt javasoljuk, hogy az online kalkulátorokon túl, napelemes rendszer vásárlása esetén vegye igénybe hozzáértők segítségét!
Az EU-Solar Zrt. már hosszú évek óta foglalkozik napelemes rendszerek tervezésével és kivitelezésével, valamint komplett ügyintézéssel! Szakembereink naprakész tudással rendelkeznek és készséggel állnak rendelkezésre ügyfeleink számára.
Ha sokallja a villanyszámlát vagy azt tapasztalja, hogy „szökik az áram”, kérjen ajánlatot! A kalkulációt követően 15 percen belül részletes, személyre szabott árajánlatot küldünk.
